Ahoj,

Hol is kezdjem.... tökmindegy igazából, mert sok dolog nem történt. Felkeltem, szokásos rántotta-almalé-waffel-banán kombó volt a menü, de most ráfejeltem egy szeder jammel is. Fostam, hogy fosni fogok, de szerencsére nem így lett :)

Reggeli után próbáltam Renatot felhívni, hogy mikor indulnak munkába (együtt szoktunk menni), mivel előző este nem beszéltük meg, elvileg úgy volt, hogy bulizni megyünk, de aztán nem mentünk, mindketten kivoltunk mint a kutya. A lényeg, hogy nem vette fel, így odamentem a recepcióshoz, hogy hívjon nekem egy taxit, majd elkényelmesedtem a légkondícionált hall-ban, és vártam a taxira. Kb 2 perccel utánam odament egy pasi, és rendelt egy taxit... fura volt, mert egyből kiment az "udvarra", ott várta a taxiját. Gondoltam ekkora bunkót, kimegy direkt a 40 fokba megsülni, csakhogy ha jön a taxim, máris belehuppanjon. Eddig ilyesmi mentalitást nem tapasztaltam. Nem vágta ezek szerint hogy kell egy taxinak vagy 10-15 perc, hogy ideérjen (itt sajnos nem érkezik meg azonnal a taxi), gondoltam... mikor már kisűlt a zsírja bejött, majd kisvártatva odajött, mikor meglátta a táskám... ugyanolyan volt, mint az övé, majd megkérdezte illedelmesen angolul, hogy az ExxonMobilnál dolgozom-e, mert hogy ugyanolyan a tatyónk. Válaszoltam, hogy yes, majd megkérdezte, magyar vagyok-e. Innentől magyarul folytatódott a bájcsevej... majd lemondta a taxiját, hogy akkor velem jön... Ekkor esett le, hogy azért volt ez az egész kimegyek az udvarra és elhappolom a taxiját ennek a majomnak, suttyó vagyok dolog, mert hogy MAGYAR volt... Mindjárt magamra ismertem :))))) Nem hibáztatom, egyszerűen csak magyar akart lenni :))) A kocsiban semmi extra, a taxis a szokásás szentképekkel teli sárga színű, és megy valami katolikus rádió. Rá kellett jönnöm, hogy itt nagyon sokan vallásásak. Ennek azért örültem, mert feltételezhettem ezen jelek alapján, hogy nem basznak át a fuvarral.

Munka: szokásos, elvoltunk, megváltottuk megint az olajipart, minden okés. Ebédnél a voksot megint a pizza mellett tettem le, valahogy nem vágytam másra.

Délután megint munka, majd az utolsó fél órát azzal töltöttük el, hogy mi legyen este, GO BANANA or NOT GO BANANA? :)))) A GO mellett döntöttünk. Elmentünk a Champs-be, elég fasza kis hely volt, fini kis előétel, annyira fini és sok, hogy főételt már csak 2-en rendeltek, a többiek meg ittak... El is felejtettem mondani, hogy a munka és a Champs között megszerezték a srácok a kocsit, igaz nem olyan lett, amilyet lefoglaltunk, de ez is megteszi. Chevrolet Malibu, 4 embernek nagyon kényelmes, automata váltós, elfogadható felnis kiszerelésben. A Champsben nagyon jól érezte magát mindenki, a pincér (fiú) nagyon kedves volt. Megkérdezte hogy honnan jöttünk. Rodrigó megkérdezte mit gondol, rávágta, hogy Argentin :) Tudni illik az egyetlen ország Dél Amerikában Brazília, ahol portugálul beszélnek, nem pedig spanyolul.  Majd én következtem... mondtam, Hungary... semmi reakció. Elkezdett spanyolul beszélni, mivel Rodrigo megjegyezte, hogy a spanyolokat megértik, gondolom a srác meg tudodd spanyolul. Majd szólt a pincérnek, hogy térjen vissza az angolra, mert én nem értem. Erre a srác megkérdezte tőlem, hogy nem Urugvay-i vagyok? Mondtam nem, hanem magyar, mire felröhögött, hogy az előbb azt hitte nem értem a kérdést, és azt mondtam, hogy éhes (hungry) vagyok. Sokszor hallottam már ezt a poént, de nem gondoltam, hogy tényleg megtörténik.. hát megesett... mindegy. Legalább van miről írnom ingerszegény napokban is :) Annyi poén következett, hogy inkább nem megyek bele, de nagyon jól éreztük magunkat. Megtudtam, hogy Indiában kurva sok nyelv van, és nem értik meg egymást. Szóval nem tájszólás, hanem tényleges külön nyelv. Kaptunk számos példát is ezekre, tököm emlékszik már rá... Kimentünk néhányszor elvágni egy egy cigit, majd Ram (az indiai főnök) mutatott egy szivarboltot. Megszagolgattam a szivarokat, majd vettem egyet (majd teszek fel képet róla, de most inkább csak befejezem. Mint megtudtam 5-6 éve nem lehet kubai szivart vásárolni az USA-ban, sőt semmilyen kubai terméket, így Dominikai Köztársaságból származót vettem... majd ha túlvagyok rajta, beszámolok milyen volt, gondolom ugyanolya szar, mint mindegyik szivar. Ittam egy Island Breeze koktélt, majd én lettem a sofőr, mert én csak egyet ittam. (Amerikában, ha óránként megiszol egy sört, akkor nem gáz a vezetés, legalábbis a jog engedi).

Champs után hazavezettem, igazán érdekes volt, régen nem vezettem már automata váltós kocsit.. pazar érzés volt újra. Gyors zuhany, majd elmentem Renatoért, akivel beterveztük tegnap estére a bulit... Na abból ma lett valami...

Houstonban ingyenes a parkolás, de mindenütt köcsög mexikóiak lefoglaljár az ingyenes parkolókat, és úgy engednek be, ha adsz nekik (jelen esetben 10 dollárt) pénzt. Ezért átveszik a kulcsot, és ők parkolják le a járgányod. Nem is rossz business. Miután lefejtek, megnéztük melyik clubot választjuk.. mert egymást érték abban az utcákban a bulihelyek. Az Ei8ht mellett döntöttünk. Ingyenes belépés, baszott nagy tömeg. A hely egyébként nem nagy, de zavaróan sokan voltak benne. Na de volt ott minden: kínai, japán, feka, arab, indiai, amerikai... tisztára mint egy Benetton reklám. Fura volt ennyi különböző embert egy helyen látni, de ami még furább volt, az az, hogy ezek a népek eljönnek bulizni, és mind az iphone-ját basztatja. Komolyan mondom, nem túlzok, ha azt mondom, hogy minden 2. ember kezében iphone, és neteztek és SMSeztek rajta tánc közben, ivás közben, majd egymásnak mutogatták, mit találtak... biztos érdekes lehetett, bár hozzám senki sem jött oda, de a végén menő lettem, mert nekem még volt cigim... A miniszoknyás csajok rákaptak a magyar marbira rendesen :))) Zene: na hát az valami gány. Nem magával a zenével van a gond, hanem a sorrenddel. Lady Gaga után offspring, majd egy kis nirvana, majd valami brutal house.. szóval csak figyeltem, mint pók a lucernásban. Megittam egy Bacardi - Colát, majd egyszer elhangzott egy happy birth day, és bezárt a hely, pontban 2-kor. Kimentünk, ennek fele sem tréfa, menjünk be a következőbe, de az is bezárt. Nem tudom, hogy egész Houstonra érvényes-e ez a szabály, de minden hely 5 perc alatt totál kiürült. Ha ez tényleg Houstonra nézve globális, akkor ide Tiestot hiába várják. Visszaszereztük a kocsit a két mexikói majomtól (tudtádok, hogy durván alacsonyak? Én is az vagyok, de ezekhez hozzám képest törörödött törpördögök, komolyan beszélek!), majd elindultunk hazafelé. Nem mondom, hogy elsőre sikerült megcsípni a helyes utat, de végül megtaláltuk, és rendben hazaérkeztünk.

Azóta a billentyűzetet verem, hogy ezt a kevés dolgot ami ma történt, digitális papírra vessem. Ennyi volt hol nem volt....

Kellemes szombat délelőttöt mindnekinek, itt háromnegyed négy van (hajnali). Lassan kibukok, hogy holnap teljes erővel a NASA-ra vethessem magam.

Mr. Laszlo Gyorkos (asztronauta)

U.I. Milyen volt a tüzijáték?! Láttam az indexen néhány képet, de a cikket nem olvastam el.. valami érdekesség? Felhőszakadás, haláleset, bármi?

U.I.2: Sem a Champsben, sem a buliban nem volt nálam kamera, pedig lett volna mit fotózni, szóval most vagy hiszitek a történetet, vagy nem... I don't give a shit :)